Az int\u00e9zm\u00e9ny r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete<\/p>\n
I. Az iskola \u00e9p\u00fclete
\n1905-ben a Helyi Tan\u00e1cs \u00e9p\u00edttette \u00e9s ugyanazon \u00e9v szeptember 1-j\u00e9t\u0151l Sepsiszentgy\u00f6rgy els\u0151 \u00e1llami elemi iskol\u00e1jak\u00e9nt kezdte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ennek tulajdon\u00edthat\u00f3 az iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9nek m\u0171eml\u00e9kk\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sa. 1905-ben az \u00e9p\u00fclet a k\u00f6vetkez\u0151kb\u0151l \u00e1llott:
\n⇢ 11 oszt\u00e1lyterem
\n⇢ 1 d\u00edszterem
\n⇢ 1 iroda, 1 tan\u00e1ri
\n⇢\u00a01 k\u00f6nyvt\u00e1r
\n⇢\u00a01 h\u00e1romszob\u00e1s igazgat\u00f3i lak\u00e1s
\n⇢\u00a01 mell\u00e9k\u00e9p\u00fclet<\/p>\n
1962-ben a polg\u00e1rmesteri hivatal k\u00f6lts\u00e9gein berendezt\u00e9k a tornatermet.
\n1963-ban meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a mell\u00e9khelyis\u00e9geket.\u00a01971-ben a tornaterem f\u00f6l\u00e9 egy mozgathat\u00f3 sz\u00ednpaddal felszerelt d\u00edsztermet rendeztek be. 1965-ben haszn\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k az iskola pinc\u00e9j\u00e9nek k\u00e9t helyis\u00e9g\u00e9t, bevezett\u00e9k a villanyt, \u00e9s az egyikben iskolam\u0171helyt hoztak l\u00e9tre 27 munkapaddal. 1995-ben az iskola r\u00e9gi \u00e9p\u00fclet\u00e9t a szaktant\u00e1rgyak oktat\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 termeket rendeztek be: rajz-, fest\u00e9szet-, grafika-, szobr\u00e1szat-, textilm\u0171v\u00e9szet-, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-, 2 balett-termet. Fel\u00faj\u00edtott\u00e1k a\u00a0d\u00edsztermet, helyis\u00e9geket biztos\u00edtottak a zeneelm\u00e9let, a k\u00f3rus \u00e9s a zenekar sz\u00e1m\u00e1ra. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti m\u0171eml\u00e9kekre vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeknek megfelel\u0151en az \u00e9p\u00fcletet meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 fel\u00faj\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztek.
\nII. Az \u00faj \u00e9p\u00fcletet 1982-ben adt\u00e1k \u00e1t, 16 oszt\u00e1lyteremmel, ahol \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9gi tant\u00e1rgyakat tan\u00edtottak: d\u00e9lel\u0151tt az elemi \u00e9s gimn\u00e1ziumi tanul\u00f3knak, d\u00e9lut\u00e1n a l\u00edceumi tagozatnak. Az \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintj\u00e9n 26 kisebb terem tal\u00e1lhat\u00f3, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangszereken tanulhatnak, gyakorolhatnak a tanul\u00f3k.\u00a0A l\u00edceum \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9ben rendezt\u00e9k be a t\u00f6bb mint 14000 k\u00f6tettel rendelkez\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1rat, amely gazdag v\u00e1laszt\u00e9kot ny\u00fajt rom\u00e1n, magyar, vil\u00e1girodalmi \u00e9s szakirodalmi olvasm\u00e1nyokb\u00f3l.
\n
\nIII. Oktat\u00e1si-nevel\u00e9si folyamat
\nAz 1905-1906-os tan\u00e9vben kezd\u0151d\u00f6tt magyar tagozattal, 513 I-IV oszt\u00e1lyos tanul\u00f3val. Az iskola els\u0151 igazgat\u00f3ja Csin\u00e1di Lajos tan\u00edt\u00f3. 1913-ban a tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1ma 657-re ugrott. Ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l nincsenek az iskola pedag\u00f3gusaira vonatkoz\u00f3 iratt\u00e1ri adatok. 1923-ban a magyar tagozat mellett elindult a rom\u00e1n tagozat is, 96 I-IV
\noszt\u00e1lyos tanul\u00f3val. Az 1945-1946-os tan\u00e9vben I-VII oszt\u00e1lyban \u00f6sszesen 216 tanul\u00f3t tartott sz\u00e1mon az iskola: rom\u00e1n tagozaton 20 tanul\u00f3, magyar tagozaton 196 tanul\u00f3. Fontos megjegyezni, hogy a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n t\u00f6bb iskola l\u00e9tes\u00fclt, amely a tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezetett.
\nAz 1948-1949-es tan\u00e9vben mindk\u00e9t tagozat \u2013 rom\u00e1n \u00e9s magyar \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az 1961-1962-es tan\u00e9vben \u00f6sszesen 21 oszt\u00e1ly indult, amelyekb\u0151l az I-VII A \u00e9s B oszt\u00e1ly magyar tagozat\u00fa volt, az I-VII C oszt\u00e1ly rom\u00e1n tagozat\u00fa. A tanul\u00f3k \u00f6sszl\u00e9tsz\u00e1ma 582, a pedag\u00f3gusok\u00e9 29. Az 1967-1968-as tan\u00e9vben az iskola 17 oszt\u00e1llyal indult. Az elemi oktat\u00e1s rom\u00e1n \u00e9s magyar tagozaton is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, gimn\u00e1ziumban pedig csak magyar
\ntagozat\u00fa oszt\u00e1lyok voltak. A tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1ma 430, 23 tan\u00e1rral \u00e9s tan\u00edt\u00f3val. 1968-t\u00f3l \u00c1ltal\u00e1nos Iskolak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az int\u00e9zm\u00e9ny, zeneoktat\u00e1ssal kieg\u00e9sz\u00edtve. M\u00e1r ett\u0151l az id\u0151szakt\u00f3l kezdve az iskola oktat\u00e1si-nevel\u00e9si c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se az, hogy gazdag\u00edtsa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u0171velts\u00e9gi l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9t, a kult\u00fara ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 tanul\u00f3knak lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtson magas sz\u00ednvonalon fejleszteni m\u0171v\u00e9szi \u00e9rz\u00e9k\u00fcket. A tanul\u00f3kkal \u00e9s tanul\u00f3knak, sz\u00fcl\u0151knek hetente megszervezett aud\u00edci\u00f3k, a kamarazene-fesztiv\u00e1lok, a hagyom\u00e1nyos \u00fcnnepi el\u0151ad\u00e1sok, valamint a v\u00e9gz\u0151s\u00f6k b\u00facs\u00fakoncertjei m\u00e1r be\u00e9p\u00fcltek a k\u00f6ztudatba.
\nIV. M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceum
\n1990-ben a zeneoktat\u00e1ssal kieg\u00e9sz\u00edtett 1-es sz\u00e1m\u00fa \u00c1ltal\u00e1nos Iskola I-XII\u00a0oszt\u00e1lyos M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceumm\u00e1 alakult, amelynek az oktat\u00e1si aj\u00e1nlat\u00e1ban a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 m\u0171v\u00e9szeti szakok szerepelnek:<\/p>\n
⇢\u00a0zene
\n⇢ k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet
\n⇢\u00a0balett
\n⇢\u00a02000-t\u0151l dr\u00e1ma<\/p>\n
A k\u00f6z\u00e9piskolai oktat\u00e1s h\u00e1rom szinten m\u0171k\u00f6dik: elemi tagozaton,\u00a0gimn\u00e1ziumban, l\u00edceumban \u2013 rom\u00e1n \u00e9s magyar nyelven. Kov\u00e1szna megy\u00e9ben ez az\u00a0egyetlen m\u0171v\u00e9szeti l\u00edceum, ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kult\u00farak\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepe van a\u00a0k\u00f6ztudatban.
\nA M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceum tev\u00e9kenys\u00e9ge sz\u00e1mtalan helyi, orsz\u00e1gos \u00e9s nemzetk\u00f6zi\u00a0megm\u00e9rettet\u00e9sen val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telt biztos\u00edt a tanul\u00f3k tehets\u00e9g\u00e9nek\u00a0megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy gazdag\u00edtva a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9t.
\nAz orsz\u00e1gos vizsg\u00e1k sikeress\u00e9g\u00e9nek ar\u00e1nya: 70-80%.
\nEgyetemekre val\u00f3 bejut\u00e1si ar\u00e1ny: 85%.
\nA sepsiszentgy\u00f6rgyi M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceum jellegzetes oktat\u00e1si m\u00f3dszer\u00e9vel a\u00a0szem\u00e9lyis\u00e9g alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9keit alak\u00edtja ki.<\/p>\n
Az iskola jelszava
\n\u201cTud\u00e1s \u00e9s harm\u00f3nia\u201d,<\/p>\n
amely t\u00fckr\u00f6zi a tan\u00edt\u00e1si-oktat\u00e1si folyamat kett\u0151s jelleg\u00e9t: \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9gi \u00e9s\u00a0m\u0171v\u00e9szeti ismeretek alapos elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t a k\u00f6z\u00e9piskolai oktat\u00e1s mindh\u00e1rom\u00a0szintj\u00e9n, elkezdve az \u00f3vodai el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151t\u0151l a l\u00edceumi v\u00e9gz\u0151s oszt\u00e1lyokig. Az \u00e9vek\u00a0sor\u00e1n ez a tev\u00e9kenys\u00e9g meggy\u0151z\u0151 m\u00f3don meghat\u00e1rozta a sz\u00fcl\u0151k d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t gyerek\u00fck\u00a0oktat\u00e1si ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t illet\u0151en.
\nA M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceum hivat\u00e1sa a t\u00e1rsadalom kultur\u00e1lis ig\u00e9nyeihez igazodik,\u00a0figyelembe v\u00e9ve a k\u00f6vetkez\u0151 elv\u00e1r\u00e1sokat:<\/p>\n
⇢\u00a0megval\u00f3s\u00edtani egy m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9piskolai int\u00e9zm\u00e9ny saj\u00e1tos oktat\u00e1si-
\nnevel\u00e9si c\u00e9ljait
\n⇢\u00a0a szakm\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1st \u00f6sszehangolni az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9gi
\ntant\u00e1rgyakkal a tanul\u00f3k szem\u00e9lyis\u00e9gfejleszt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben
\n⇢\u00a0felk\u00e9sz\u00fclt, akt\u00edv, munk\u00e1jukban hat\u00e9kony l\u00edceumi v\u00e9gz\u0151s\u00f6ket k\u00e9pezni,
\nakik alkalmasak a t\u00e1rsadalomba val\u00f3 beilleszked\u00e9sre
\n⇢\u00a0a min\u0151s\u00e9gi oktat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n elnyerni a sz\u00fcl\u0151k \u00e9s a helyi tan\u00e1cs bizalm\u00e1t,
\nt\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t – ennek \u00e9rdek\u00e9ben a pedag\u00f3gusok folyamatosan
\ntov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9seken vesznek r\u00e9szt,valamint az iskola hat\u00e9konyan kezeli
\na hum\u00e1n \u00e9s anyagi er\u0151forr\u00e1sokat
\n⇢\u00a0az el\u00e9rt eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n tudatos\u00edtja a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben a\u00a0m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1t, valamint lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt a\u00a0tanul\u00f3knak, hogy m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pess\u00e9geiket egyetemeken\u00a0tov\u00e1bbfejlessz\u00e9k<\/p>\n
Szaktant\u00e1rgyak oktat\u00e1sa
\nZenetagozat
\n1968-ban elemi \u00e9s gimn\u00e1ziumi szinten indult, majd a l\u00edceum m\u0171k\u00f6d\u00e9si\u00a0szab\u00e1lyzata alapj\u00e1n a zenetagozat minden oszt\u00e1ly\u00e1ba bevezett\u00e9k a zeneoktat\u00e1st.
\nA tanul\u00f3k:<\/p>\n
⇢\u00a0zeneelm\u00e9letet
\n⇢ zenet\u00f6rt\u00e9netet<\/p>\n
tanulnak, egy\u00e9ni hangszer\u00f3r\u00e1kon vesznek r\u00e9szt:<\/p>\n
⇢\u00a0heged\u0171, br\u00e1csa, csell\u00f3, nagyb\u0151g\u0151, klasszikus git\u00e1r
\n⇢ fuvola, klarin\u00e9t, fagott, trombita, harsona, k\u00fcrt
\n⇢ \u00fct\u0151s hangszerek
\n⇢ klasszikus k\u00e1nt\u00f3<\/p>\n
\u00e9s csoportos tev\u00e9kenys\u00e9geket folytatnak:
\n⇢ kamarazene, zenekar, \u00e9nekkar
\nA tanul\u00f3k megyei, megyek\u00f6zi \u00e9s orsz\u00e1gos hangszerversenyeken,\u00a0k\u00f3rusversenyeken bizony\u00edtj\u00e1k tehets\u00e9g\u00fcket, ahol I, II, III d\u00edjakat, dics\u00e9reteket, a\u00a0zs\u0171ri k\u00fcl\u00f6nd\u00edj\u00e1t nyerik el. Nemzetk\u00f6zi szinten k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 versenyeken,\u00a0fesztiv\u00e1lokon d\u00edjazt\u00e1k munk\u00e1jukat: Rottenburg 1992, Miskolc 1993, Budapest\u00a01996, 1997, 1998, Kanizsa 1997, Moh\u00e1cs 1999, stb.
\nK\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti tagozat
\n1990-ben indult, amikor az \u00e1ltal\u00e1nos iskola m\u0171v\u00e9szeti l\u00edceumm\u00e1 alakult, a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 szakokkal: rajz, grafika, falfest\u00e9szet, szobr\u00e1szat \u00e9s textilm\u0171v\u00e9szet. A\u00a0m\u0171v\u00e9szeti tant\u00e1rgyakat szakk\u00e9pzett tan\u00e1rok, orsz\u00e1gos \u00e9s nemzetk\u00f6zi szinten\u00a0elismert, hivat\u00e1studatuknak \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szek tan\u00edtj\u00e1k, akik a fiatal nemzed\u00e9k\u00a0k\u00e9pess\u00e9gfejleszt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekednek.
\nA pedag\u00f3gusok elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9nek, a tanul\u00f3k tehets\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sz\u00e1mos\u00a0orsz\u00e1gos \u00e9s nemzetk\u00f6zi d\u00edj gazdag\u00edtja az iskola h\u00edrnev\u00e9t:<\/p>\n
⇢\u00a0tanul\u00f3ink munk\u00e1it folyamatosan megtekinthetik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\u00a0rajzki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon: Csehorsz\u00e1gban, Magyarorsz\u00e1gon, N\u00e9metorsz\u00e1gban,\u00a0Indi\u00e1ban, Jap\u00e1nban
\n⇢\u00a0a Bikfalv\u00e1n, Marosf\u0151n, Borsz\u00e9kon, Csern\u00e1tonban, P\u00e9csett\u00a0(Magyarorsz\u00e1g), Heidelbergben, Bautzenben (N\u00e9metorsz\u00e1g)\u00a0megrendezett alkot\u00f3t\u00e1borok hozz\u00e1j\u00e1rulnak a tanul\u00f3k\u00a0kreativit\u00e1sfejleszt\u00e9s\u00e9hez, valamint gazdag\u00edtj\u00e1k a h\u00e1romsz\u00e9ki oktat\u00e1s\u00a0k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek h\u00edrnev\u00e9t: a M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceum\u00e9t.<\/p>\n
T\u00e1ncm\u0171v\u00e9szet
\nSzakk\u00e9pzett tan\u00e1rok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val 1990-ben indult a klasszikus balett- \u00e9s\u00a0n\u00e9pt\u00e1ncoktat\u00e1s. A tagozat tanul\u00f3i sz\u00e1mos sikert \u00e9rtek el szakmai olimpi\u00e1kon,\u00a0sz\u00ednvonalas el\u0151ad\u00e1sokat ny\u00fajtottak a helyi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek \u00e9s folyamatosan\u00a0egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dtek hivat\u00e1sos t\u00e1rsulatokkal. Rendszeresen r\u00e9szt vettek hazai (T\u00e2rgu\u00a0Jiu) \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi (Magyarorsz\u00e1g) szakmai t\u00e1borokban.<\/p>\n
Dr\u00e1matagozat
\n2000-t\u0151l m\u0171k\u00f6dik a v\u00e1rosi sz\u00ednh\u00e1z m\u0171v\u00e9szeinek figyelmes \u00e9s k\u00f6vetkezetes\u00a0ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. A dr\u00e1matagozat tanul\u00f3i elsaj\u00e1t\u00edthatj\u00e1k a szakmai k\u00e9pess\u00e9geket,\u00a0\u00f6nismereti, szem\u00e9lyis\u00e9gfejleszt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9geken, valamint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\u00a0tr\u00e9ningeken, alkot\u00f3t\u00e1borokban vehetnek r\u00e9szt szakk\u00e9pzett oktat\u00f3k ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val.
\n\u00dajszer\u0171 el\u0151ad\u00e1sokat mutatnak be a helyi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, amelyekkel sikeresen\u00a0l\u00e9pnek fel a l\u00edceumoknak szervezett sz\u00ednh\u00e1zfesztiv\u00e1lokon, orsz\u00e1gos \u00e9s nemzetk\u00f6zi\u00a0versenyeken. B\u00fcszk\u00e9k lehet\u00fcnk a Di\u00e1ksz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3k Fesztiv\u00e1lj\u00e1n, a Licarton elismert\u00a0I d\u00edjra, a magyarorsz\u00e1gi versenyekre, el\u0151ad\u00e1sokra.<\/p>\n
2006 j\u00fanius\u00e1ban az orsz\u00e1gos \u00e9s nemzetk\u00f6zi szinten elismert n\u00e9hai\u00a0k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz koll\u00e9g\u00e1nk, Plugor S\u00e1ndor grafikus (1940-1999) szobr\u00e1t a r\u00e9gi iskola\u00a0udvar\u00e1n \u00fcnnep\u00e9lyes keretek k\u00f6z\u00f6tt felavattuk.
\nKimagasl\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00e9rt\u00e9kelve, tisztelve, amely \u00e1ltal az akkori fiatal\u00a0m\u0171v\u00e9sznemzed\u00e9k mentor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, int\u00e9zm\u00e9ny\u00fcnk neve Plugor S\u00e1ndor M\u0171v\u00e9szeti\u00a0L\u00edceum lett.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az int\u00e9zm\u00e9ny r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete I. Az iskola \u00e9p\u00fclete 1905-ben a Helyi Tan\u00e1cs \u00e9p\u00edttette \u00e9s ugyanazon \u00e9v szeptember 1-j\u00e9t\u0151l Sepsiszentgy\u00f6rgy els\u0151 \u00e1llami elemi iskol\u00e1jak\u00e9nt kezdte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ennek tulajdon\u00edthat\u00f3 az iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9nek m\u0171eml\u00e9kk\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sa. 1905-ben az \u00e9p\u00fclet a k\u00f6vetkez\u0151kb\u0151l \u00e1llott: ⇢ 11 oszt\u00e1lyterem ⇢ 1 d\u00edszterem ⇢ 1 iroda, 1 tan\u00e1ri ⇢\u00a01 k\u00f6nyvt\u00e1r ⇢\u00a01 h\u00e1romszob\u00e1s igazgat\u00f3i lak\u00e1s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[30],"tags":[],"class_list":["post-296","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-rolunk"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/296","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=296"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/296\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":312,"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/296\/revisions\/312"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=296"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=296"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/liceuldearteplugorsandor.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=296"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}